Városligeti Műjégpálya - Budapest

Városligeti Műjégpálya bemutatása

A Városligeti Műjégpálya 1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázó tömeg fogadását, mikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit. A jégpálya megnyitását az 1869. november 12-én a Duna parti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében megalakult Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé, aki hosszas és kitartó közbenjárás után engedélyt kapott a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén minden télen korcsolyapályát alakítson ki, amin a pesti hölgyek és urak díjtalanul élvezhetik a korcsolyázás minden örömét. Az első „korcsolyacsarnokot” a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg, ami 1874-ben tragikus módon leégett. Ezt követően a városvezetés végleges engedélyt adott az új épület megépítésére, ami pár éven belül fel is épült Lechner Ödön építész keze alól kikerült tervek alapján.

A megnyitó után nagy lendülettel indult útjára a korcsolyások élete.Ekkoriban sehol a világon nem volt még ekkora összefüggő nyitott jégpálya, mint a budapesti Városligeti. 1895-ben Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek.

A II. Világháború a műjégpályát sem kímélte. A Városligeti Műjégpálya olyan nagy károkat szenvedett, hogy a Világháborút követően teljesen használhatatlanná vált. Majd a háborút követően a teljes helyreállítás kezdődött el. A létesítmény a teljes rekonstrukciót követően alkalmassá vált a Városliget kapuja szerep betöltésére, és ezzel jelentősen hozzájárul a Városliget és egész Budapest turizmusának fejlesztéséhez.

A Műjégpályának otthont adó Városliget a XIV. kerület második legnagyobb közparkja. Teljes területe kb. 100 hektár. A Műjégpálya teljes alapterülete:: 48 823 m2. Télen a jégpálya felülete: 12.070 m2 és 2.040 m2 hokipálya, nyáron a vízfelület: 38.000 m2.