Rákoshegyi Víztorony - Budapest

Rákoshegyi Víztorony bemutatása

Az 1890 körüli években parcellázott, akkor Rákoskeresztúrhoz tartozó, ma Rákoshegynek nevezett terület polgárai a XX. sz. első éveiben úgy döntöttek, hogy vízvezetéket építenek. A Rákos-patak partján, a Malom utca 12. alatt (ma Ferihegyi út 77.) telket vettek, kutat fúrattak, s gépházat építettek. Rákoshegyen a Kossuth Lajos utcában (ma Kép utca 7.) 35 méter magas víztorony építésébe fogtak, az utcákban kiépült a vízvezeték, s még az I. világháborút megelőzően, 1912-ben üzembe helyezték a hálózatot.

A vasbeton szerkezetű víztorony 240 m3-es tartályának alja az utca szintje felett 25 méterrel van, így a torony átlag három bar nyomást biztosított a vezetékben.

A megnövekedett igényt a meglévő vezeték 3 bar nyomáson már nem tudta ellátni, ezért az akkor már állami tulajdonban lévő víztorony kezelője a Fővárosi Vízművek Vállalat úgy döntött, hogy a Rákospatak-parton új, erősebb szivattyúkat telepít, s gépi erővel biztosítja a (6-10 bar-os) víznyomást. A toronyra ezt követően már nem volt szükség…

A magára hagyott víztorony a Rákoshegyi Polgári Kör javaslatára ismét a helyi Önkormányzat tulajdonába került. A polgári kör pályázati úton elnyert összegből újjáépítette a tartály alatti faszerkezetű pódiumot, s így a nagyközönség számára is megnyithatta a tornyot.

Az utcaszinttől 20 méter magasan lévő pódiumról páratlan körpanoráma tárul annak szeme elé, aki vállalja, hogy a 106 csigalépcsőfokon felkapaszkodik a kilátóteraszhoz. Beláthatóak a szomszédos kerületek épületei, jó látási viszonyok mellett a Budai-hegység, a Pilis vonulatai, szerencsés esetben még a Börzsöny is. Látható a Gödöllői-dombság, a másik oldalon pedig akár Százhalombatta ipari létesítményeiig elláthatunk.